Érdekesen alakul az amerikai vezetõ részvényindexek mozgása, mivel az amerikai gazdaság teljesítésérõl továbbra is optimista makroadatok érkeznek, igen alacsony az új munkanélküliek száma,  az újlakás értékesítések már hat éve nem látott mértéket ütöttek meg és a pénteki GDP adat is hozta az igen optimista várakozásokat, amelyekre a dollár is erõsödéssel reagált, az indexek azonban képtelenek voltak emelkedni mindezek ellenére a 39. héten. Ez a jelenség a tõzsdei mozgások azon szakaszában szokott elõfordulni, amikor a nagybefektetõk realizálják a nyereséget egy hosszabb emelkedést követõen, ezért hiába gondolkodnak még vásárlásban a lakossági befektetõk, már nem tudnak tovább emelkedni az árfolyamok.

Ilyenkor szoktak sérülékennyé válni a piacok, azaz a hangulat csekély mértékû romlására is hatalmas korrekciós gyertyák rajzolódnak ki, amelyek több heti/havi emelkedést is visszaadnak 1-1 nap leforgása alatt. Ha technikailag is megerõsítést nyer, hogy errõl van szó, akkor egy idõre érdemes hanyagolni a vételeket, olcsóbban is hozzá lehet majd jutni a papírokhoz a túlreagált eladási hullámok után.

Technikai oldal

Mi történt? A hosszú távú trend sértetlen továbbra is, a Dow Jones esetében a 17150 dolláros szint tölti be ugyanazt a szerepet, mint az S&P-nél a 2000. A 38. héten kialakult az új csúcs, ezt követõen azonban nem tudott a szint fölött maradni a Dow Jones árfolyam, viszont igen nagy tere van az esésnek az emelkedõ trendben, egy párezer dolláros visszaesés sem fordítana a hosszú távú tendencia irányán.

Mi várható? A lefelé mozgást valószínûsítik többségében az indikátorok a Dow Jones részvényindex ármozgásában, a Stochasticon már kialakult az eladási jelzés és az MACD is lefelé mutat egy nagyon régóta elnyúló divergenciával. Az RSI semleges szinteken tartózkodik jelenleg, itt elsõsorban nem is a túlvettség adása alakítaná az eladási jelzést, hanem ha letörné a zölddel berajzolt, középérték körül húzódó támaszzónát az indikátor, amely alá már évek óta nem tudott kerülni.